az órákon keresztül írt vallomásokat egy kattintással kitörlöm. a kis papírfecnik, melyekre lopva ráírom hogy szeretlek, a kukába kerülnek. befogom a két kezemmel a számat, miután kimondom halkan, hogy hiányzol. nem is hiányzol, nem is szeretlek, csak nem jó egyedül.


amikor ilyenek jutnak az eszembe, szívfacsarodás helyett inkább egy jó nagy emberes pofont kérnék. valaki legyen szíves...