2008. szeptember 17., szerda

ha tudtam volna előre, hogy később ilyen kevés időm lesz rá, az oviban minden egyes délután aludtam volna

azt hiszem minden nap úgy kéne készülnöm, sminkelnem, öltözködnöm, olyan magabiztosságal kéne járnom és viselkednem, mintha találkoznék valakivel, akinek meg akarom mutatni, hogy "igen, nézzélrám drága, túl vagyok rajtad". (muhaha)

mostanában mások boldogságának, a tizenhetedik századi rézkarcoknak és a subway-es szendvicseknek örülök.


1 megjegyzés:

Andi írta...

egyetértek veled az alvással kapcsolatban. ha valaki meg akarna lepni, akkor csináljon nekem alvástárolót. mintha ann már említett volna ilyesmit