az apukám ma leesett egy teherautó platójának a felemelt tetejéről. szerencsére nem lett semmi komolyabb baja, "csak" úgy néz ki, mint akit összevertek. az a baj, hogy én ilyen esetekben annyira megijedek, hogy nem tudok semmit sem csinálni meg segíteni, meg dönteni, csak leülök és bőgök. a kisebb baleseteknél is csak az van bennem, hogy úristen, meg fog halni.
el sem tudom képzelni, hogy fogok viselkedni, ha lesz egy olyan rosszcsont gyerekem mint amilyen én voltam.