az első lépés, az első (majdnem) korrekt lekoptatás. most már csak a (talán felesleges) bűntudattól kell megszabadulnom. nagyon nehéz őszintének lenni, mert nem akarok megbántani senkit, de nem veszem észre, hogy azzal talán jobban megbántom őket, hogy "adok nekik egy esélyt"...és ezután már kicsit bonyolultabb úgy nemet mondani.

persze ennek az is lehet az oka, hogy éveken keresztül a "van barátom és nagyon szeretem" mondat elég volt, és nem voolt lehetőségem* hozzászokni az ilyesmihez, de ahogy most a dolgaim állnak, lehet, hogy meg kell tanulnom szépen, kedvesen visszautasítani az embereket. hát, hajrá.



*hehe :D