egy újabb háromnapos szerelem ért bennem véget ma hajnalban 1:32 perckor, amikor is befejeztem a harmadik tojás festését. örömmel töltött el. minden kis elkeseredés ellenére tényleg jól érzem magam, és bármennyire is próbálom azt gondolni, hogy csak eljátszom, hogy boldog vagyok, tulajdonképpen csak nem szoktam még hozzá, hogy ne lihegjünk valakivel folyton egymás nyakában, és most nem a pozitív egymás nyakába lihegésre gondolok. mert végülis 14 éves korom óta tényleg mindig volt valaki, minden különösebb válogatás nélkül. sajnos. ennyi idő alatt pedig, amióta egyedül vagyok, nem olyan könnyű megtanulni élvezni a saját társaságomat, pedig kétség kívül sokkal de sokkal érdekesebb vagyok, mint azon fiúk nagy része, akikkel bármilyen kapcsolatom volt.

igazából nem lenne igényem kapcsolatra, arra meg pláne nem, hogy randizzak valakivel, megismerjek valakit, mozival, virággal, hónapfordulóval, fél órás telefonokkal, nyálas becézgetős sms-ekkel, böeee. csak arra lenne igényem, hogy együtt alhassak valakivel, és este meg reggel adhassak neki egy puszit, meg átölelhessem, mert az jó. ha nyerek a lottón, lesz egy alvóskurvám, az biztos. és úgy fog kinézni, mint mondjuk gerard buttler. mert ő is jó.