ha csak egyszer visszafordíthatnám az időt, csak egyetlen dolgot változtathatnék az életemben, vajon mi lenne az? ha egy bizonyos pillanatban kiállnék magamért akkor, amikor nem tettem, vajon hatásos lenne, vajon számítana valamit Évike véleménye és érzései? így visszagondolva biztos nem. azt hiszem nem is azon változtatnék, ami akaratomon kívül történt velem, hanem azon, ami ellen tényleg tehettem volna, és ha azokat megteszem és nem tunyulok éveken keresztül arra a bizonyos sült galambra várva, na akkor azt hiszem nem számított volna az sem, ami akaratomon kívül történt, akkor könnyebb lett volna. de most látom, hogy egész életemben nem tettem semmit úgy igazán azért, hogy jobb legyen, de MOST!!!eljött a pillanat, 2008 az önismeret és a bizonyítás éve,(:D) és igen, bár nem látszik, hogy valami kicsi értelme is lett volna ennek az előző fél évnek, ami életem legszörnyűbb és legdepressziósabb fél éve volt, igenis volt értelme, kellett az a sok gondolkodás, az a sok sírás és sarokban kuporgás és elszalaszott lehetőség. meg akarom ismerni magam, és ez az első fél év nagyon jó kezdet volt a szó legrosszabb értelmében. olyan érzések voltak bennem, amikről nem is tudtam, hogy lehet érezni, olyan tiszta szeretet, olyan megbánás, olyan fájdalom, és mindemellett olyan szánalmas voltam, mint még soha, úgy hagytam magam sodródni, mint még soha, annyira nem volt véleményem, mint még soha. a második félévem, nos...majd kiderül, de készüljetek fel rám:)



(ja, a billentyűzet megjavult magától, sajnálom, ha csalódást okoztam ezzel:D)