szóval napok óta majd' meghalok azért az érzésért, amikor egy fiú először fogja meg a kezem és magához szorít és belepuszil a hajamba...

amúgy egyszer ugye volt egy post, amiben leítram, hogyan is szeretnék bánni a fiúkkal, hogy az első szerelmes pillantás után legyen egy második is, amikor megvilágosodik az elmém, és azt mondom, hogy nem. na most ez nagyon bejött, és nem tudom eldönteni, hogy vajon azért, mert tényleg nem találok alkalmas embereket arra, hogy szerelmes legyek, vagy az univerzum olyan faszán teljesítette a kívánságomat, hogy mostmár soha többé nem leszek képes arra, hogy szerelmes legyek. ó jaj.