ma felhívtam az egyik exemet, aki kivételesen nagyon jó barátom, és megkérdeztem tőle, hogy milyen voltam, amikor mi ketten együtt voltunk. kiderült, hogy akkor még tudtam beszélgetni, és volt véleményem és ki is mertem mondani. de akkor még kislány voltam. most ha úgy érzem, számít valaki, inkább nem szólalok meg, és ilyenkor szerintem még butábbnak tűnök, mint amilyen valójában vagyok.