egy hét net nélkül, a telefonom szar, és képzeljétek, állandóan tanulok. ha így folytatom, nem maradnak barátaim. higgyétek el, jó úton haladok afelé, hogy elveszítsék minden érdeklődésüket irántam. most pár napig megint csak kifelé mosolyogtam, aztán amikor egyedül voltam, ismét csak sírni tudtam. valamelyik nap például egy taxisnak zokogtam (ez majdnem olyan jó sztori, mint amikor apám haverjaival kúrtam be kegyetlenül és ők vigasztaltak) a borfesztivál után. csak egy kicsit kevésbé szeretnék szánalmas lenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése