most a diétámról egy kicsit:

egy hónap, -2 kg, nem lesz meg május végére a-1 ruhaméret, de nem kínoztam magam halálra, jól érzem magam, néhány hisztit leszámítva, amit a kakaóscsiga, a túrórudi, a bounty, a vaníliakrémes muffin és a mindenféle édességek hiánya okozott. de azt hiszem, már kezdek lejönni a cukorról és nem is dohányzom, viszont kicsit többet kéne mozognom. és már nem is tűzök ki magam elé valóságtól teljesen elrugaszkodott időpontokat irreális súlycsökkenésekkel. ilyen szempontból jobb is, hogy nincs pasim, aki "úgy fogad el, ahogy vagyok", mert akkor megint nem lenne motivációm, hogy ennél jobban nézzek ki.

ez megint egy olyan post volt, ami kurvára nem érdekelt senkit. bizony.